Betti felügyelőt új szolgálati helyre irányítják át, Nápolyba, ahol mindjárt a pályaudvarra érkezésekor kitüntető figyelméről biztosítja őt a szervezett bűnözés feje, akit csak Tábornok néven emlegetnek. A felügyelő számára a bűnüldözés személyes ügy, az általa alkalmazott módszerek azonban olyan járulékos károkkal járnak, hogy meggyűlik a baja a feletteseivel. Betti felajánlja, hogy benyújtja a felmondólevelét, amelyet elöljárója bármikor elővehet, ha nem tudja tovább a hátát tartani érte, és folytatja, amit elkezdett, legyen bár szó kisstílű rablótámadásokról, fényes nappal végrehajtott bankrablásokról, vagy akár a Tábornok messzire nyúló üzelmeiről.
